Képszerkesztői tanfolyamra járok. Azért járok képszerkesztői tanfolyamra, hogy megvalósíthassam az álmomat, és tüllszoknyát, valamint bohócsipkát tapaszthassak a pohos daliás Orbán Viktor testére. Jól haladok, az egyik esküvői képünkre például már raktam egy fókát labdával.
A képzést egy hölgy tartja zsíros, szőkés-rózsaszínes hajjal, tanító nénis fejezzétek-be-helyettem-a-mondatot attitűddel, az első percben levett, és az órán végig morzsolgatott, szúpercegés hangot kiadó karkötővel, heherészős, wannabe-informatikus humorral és valami elképesztően, botrányosan, fülsértően és velőtrázóan pocsék angol kiejtéssel. Enumerálom:
angolul – tündéül (így hívják a nőt, valóban úgy is néz ki – mint akit megcsócsált, majd kikakikált egy tündér)
Adobe – Adóbi
magic – méédzsik
contiguous – kontinyusz
column – kolum
row – ráu
layer – léjjer
adjustments – felülről a harmadik lehetőség
Beszarok. Szerencsére még jó sok óra van hátra, úgyhogy lesz mivel frissítenem a palettát.
De kicsit félek is: egyre gyakrabban támad olyan érzésem, hogy fel kell állnom, meg kell ragadnom Thundee-t az angol kiejtésért felelős testtájánál fogva, és le kell nyomnom a torkán a bővített Országh–Magay-féle angol-magyar szótárt az Akadémiai Kiadó gondozásában. De nem. Nem tehetem meg. Salátaemblémát kell manipulálnom a vágódeszkára. Hármat.
Utolsó kommentek